Ausztráliába költözünk! Ez a terv...:)

Na, ez nem semmi! Elkezdtem a sulik után érdeklődni. Egyenlőre két lehetséges város jön szóba, Sydney és Brisbane. Rengeteg ajánlatkérő levelet elküldtem különböző ügynökségeknek. Nem sok válasz jött. A szokásos helyekről kaptam általában választ. A következő táblázat egy gyors kimutatás a  lehetőségekről

Ebből egyből látszik, hogy nem olcsó mulatság!

És még egy bökkenő! A fiamnak is be kell fizetni a sulit, egész tanévre. 8000 AUD. :) Hurrá! Mivel 12 éves kötelezően iskolába kell járnia. Ezzel nincs is baj, ez be volt kalkulálva. De 8000 Dollár? Na, basszus!

Érdekes hetek vannak mögöttünk... hát ami még ránk vár. Lassan kezd körvonalazódni a jövő. Fél év múlva mennünk kell!

A bírósági engedélyt két év időtartamra kaptuk meg. A kezdő időpont 2011. január 1. Ez pontosan azt jelenti, hogy onnantól ketyeg az óra. Így tehát elkezdtük végre intézni, amit csak kell. Még nem olyan vészes a dolog, egy csomó időnk van.

Költségvetést próbálok készíteni, összeírni a teendőket, ami persze nem egyszerű, hiszen sok a még nem ismert tényező.

Ja és még egy fontos dolog! Miután addig értelemszerűen nem fog megérkezni a PR vízumunk, kicsit dől az alap terv. Tanulóvízum látszik megvalósulni.

Nézzük a lényeget:

A PR vízumkérelem beadásához két dolog hiányzott. Az egyik a bírósági végzés, a másik pedig a lejárt IELTS vizsga beszerzése. A végzés már megvan, most ismét vizsgázni kell. Viszont azt jó, ha tudja mindenki, ha hasonló helyzetbe kerül, mint mi, hogy amennyiben PR vízumkérelme van bent és elbírálásra vár, nem túl nagy a valószinüsége, hogy meg fogja kapni menet közben a tanulóvízumot. Ezért előbb a tanulóvízumot kell igényelni és utána a PR kérelmet beadni, amikor az már megvan.

A tanulóvízum lényege ugyebár az, hogy te csak tanulni mész és szándékodban áll visszajönni. Ezt különböző módokon igazolni is kell. Munkáltató által, iskolai halasztással, stb. Ez gondolom érthető. Mi előbb beadjuk a tanulóvízumhoz a kérelmet és amikor megkaptuk, utána adjuk be a PR-t.

Most nem emlékszem pontosan, hogy feljegyeztem-e (tudom, csak meg kellene néznem, mit írtam az előzményekben), hogy a volt férjem végre hozzájárul a közös fiunk Ausztráliai útjához. Pontosabban nem ellenzi az tartózkodási hely Ausztráliában történő megjelölését. Ez amolyan jogászos humbug... Bocs, de nem hiszek benne még mindíg, hogy megkapjuk az engedélyt. Reménykedem, de nem hiszek benne. majd akkor, ha itt lesz a kezemben a bírói végzés, miszerint ez már megtámadhatatlan és jogerős.

Felvettem a kapcsolatot az Ausztrál ügynökünkkel és közöltem ezt a lehetőséget, tekintve, hogy tudnom kellene a további lépéseket. Ő azzal a jó hírrel állt elő, hogy férjem szakmája március elején felkerült a rendkívüli hiányszakmák listájára és így még rövidebb elbírálási időre számíthatunk. Hurrá! Viszont kell a 6-os IELTS nyelvvizsga eredmény... :( Na, akkor most megint lehet nekiülni tanulni. Mert az nincs meg. Pontosabban lejárt. (mert ugye ennek is egy év a hatálya, mint az orvosi vizsgálatnak.

Most mennem kell dolgozni, mert az élet ettől függetlenül nem áll meg. Gálya van! :)

Nem is hiszem, el, hogy ilyen sok idő eltelt... Lassan kezdem feladni, hogy valaha is kijutok Ausztráliába és látom az a csodás mesét...

Férjem közben hazajött. Ennek mér két éve és mi még mindig itthon vagyunk. Dolgozunk, éljük a mindennapokat és várjuk a bíróság döntését.

Ismét elnapolták a tárgyalásunkat a gyerek külföldre vitelét illetően. Immáron másodszor. Ey éve is ez történt. nem sieti el a Magyar Bíróság a döntéshozatalt.

Annyi mindent beszereztünk.

• környezet tanulmányt Sydney-ből
• Iskolalátogatási engedélyt
• fényképeket, amiken igazoljuk, hogy a férjem tényleg ott volt
• fényképeket, amin látszik milyen környezetbe visszük a gyereket
• lakásbérleti szerződést (2010. decembertől)
• munkáltatói iagazolást, fizetés megjelöléssel
• az ügynöktől egy igazolást.

Ja, mellesleg mindent angol és magyar fordításban, eredetiben...

Nem volt egyszerű, de megoldottuk. És most megint várunk.

A mindennapok rohannak, regeteget dolgozunk, gyűjtjük a pénzt. A lelkesedés időnként fogy, de a tervek még megvannak.

Nem ma kezdtük...

Idestova 2 éve foglalakoztat a gondolat, hogy Ausztráliát célozzuk meg. Egyenlőre még képlékeny, milyen státuszban. Vannak elképzeléseink és úgy gondolom megfelelőképpen tájékozódtunk a lehetőségeinket illetően. Természetesen vannak még számunkra is "fekete lyukak", ha fogalmazhatok így néhány fogalmat illetően.

Amikor először megfordult a fejünkben a gondolat, hogy elhagyjuk ezt az országot, amely eddig és remélhetőleg ezentúl is a hazánk, nem is tudtuk, hogyan, hová és mikor fogunk eljutni. Nézelődtünk a neten, beszélgettünk ismerősökkel, gyűjtöttük az információkat a lehetséges úticélokról. Amerika szóba sem jöhetett. valahogy egyikünk sem kívánkozot oda. Újzéland! Hááát, nem is tudom. Jó helynek tűnt, de mégsem.

Ausztrália!

Az igen! Az időjárása kedvező. Állítólag soha nincs igazán hideg. Gazdasági szempontból sem elhanyagolható, hogy a világ harmadik leggazdagabb országa. Sorolhatnék még egyéb okokat is, amiért ezt az országot, kontinenst választottuk.

Mitagadás, elég nagy fába vágtuk a fejszénket...

Ausztrália vízumköteles ország, ami nagyban megnehezíti a bejutást. Nem gondolkozunk semmiféle "kiskapun". Szeretnénk a hátralévő életünket békében és nyugalomban eltölteni és nem azon izgulni, hogy vajon mikor dobnak ki az országból. A vízumszerzésnek több lehetősége van, de ezekre most nem térnék ki részletesen, hiszen vannak oldalak akik pont ezzel foglalkoznak. Úgy gondolom, mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet, ha egy kicsit utánaolvas az interneten.

Röviden mégis a mi történetünk:

Angol nyelvtudás

Elhatározásunk után elkezdtünk angolul tanulni. A nulláról. Nem lehetetlen, meg lehet csinálni, csak annyi a titka, hogy minden nap használni kell és sokat foglalkozni vele.

Szakma

A legjobb valamilyen kétkezi szakma. Az nagyon keresett AU-ban. Párom elektronikai műszerész. Az ő szakmája megfelelő. A szakmai tapasztalat is megvan. 10 éve dolgozik ugyanazon szakmában, ugyanazon munkahelyen.

Egészségi állapot

Erre nem térek ki bővebben. Légy olyan, mint a makk... :)

Életkor

A miénk megfelel. A párom 30., így pont jó.

A gyerek

na, azthiszem, ez a legdurvább része az egésznek. Ezt majd később kifejtem. Nagy döntés ám, egy 10 éves gyereket más környezetbe költöztetni, plána egy másik földrészre, pláne, ha elváltál és nem nagyon szeretnéd elszakítani az édesapjától.. Még megoldásra vár ez a kérdés. De nélküle sehová...

Sohasem lehet tudni, ki olvassa a blogot, amely egy hétköznapi, Magyar család álmairól szól Ausztráliával kapcsolatban.

A férfi: Gabesz (30) jelenleg tanuló vízummal tengeti mindennapjait Sydney-ben

A nő: Bee (29) itthon várja, míg a kedvese hazajön

A gyerek: Olivér (10) majd megvesz egy kis fociért...